Semmi sem az, aminek tűnik. Itt, a kiállításon, Önök látszólag egy festészeti anyagot szemlélhetnek. Én viszont azt mondom, hogy egy szobrászati kiállítás részesei vagyunk. Ha megfigyelik, akkor ez az anyag embereket ábrázol. Nógrádi Kiss Magdolna központi témája az ember. Ezek a „nemtelen és arctalan” alakok gyötrődve igyekeznek a földet elhagyni. Ezek az alakok felemelkednek a földi létből egy magasabb szintű létbe. Tulajdonképpen egy transzcendens léttel állunk szembe, ahol látszólag egy párkapcsolatról van szó. Látszólag egy férfi és egy nő, egy igen és egy nem, egy éjszaka és egy nappal, egy tél és egy nyár, egy hideg- és egy meleg szín párkapcsolatot nézhetünk végig. Ez a látszat csal. Néhol nem csak két alakról van szó, hanem belép a harmadik. Egy tömeg jön létre a képek összességét nézve. Tömeges elhagyása a földi létezésnek. Egy csoportos útrakelés látszatát szemléljük.
Az alkotások háromféleképpen nyertek megoldást.
1. Az első szint a költői és pszichedelikus színekkel megoldott, akvarell szerűen felvitt, áttetsző akril rétegű.
2. A következő emelet, amit a képek olvasatában vélek felfedezni, az a prózai, és bizonyos mértékig drámát magában foglaló emelkedés. Ez a fekete kontúrral hangsúlyozott és akrillal festett alakok sorozata.
3. Ezután következik a monokróm, sötét tónusokat használó tragédia sorozat. Itt kapcsolódnak a művek Madách Imre: Az ember tragédiája című művéhez, ahol ezek a “nemtelen és arctalan” alakok a falanszter jelenetet illusztrálhatják.
Végül a művek kisméretű grafikai ellenpontozásai erősítik a kiállítás kurátori koncepcióját, katonás sorban.
Ez a kiállítás egy felkiáltójel. Egy figyelmeztetés a földi világ elhagyására, fenyegető lelki veszélyektől való szabadulásként. És ezt a veszélyérzetet Nógrádi Kiss Magdolna lényegre törően igyekszik gyötrődő alakjaival megjeleníteni. Végül virtuálisan ide helyezném el a terem közepére azt a szobrot, melynek az itt látható művek a vázlatai, mint egy sokösszetevős hologramja a főműnek. A falon látható alkotások a szerző belső vívódásainak és szenvedéseinek felemelkedő lenyomatai, agykérgünkön létrejövő szobra előképeként.
Románia, Sepsiszentgyörgy, Míves Ház, 2014.
Dr. Ütő Gusztáv
képzőművész, tanár, PKE Képzőművészeti Tanszék